A cikk, amely Brian Merchant „AI Killed My Job” (A mesterséges intelligencia megölte a munkámat) című projektjének első része, a mesterséges intelligencia (MI) munkahelyekre gyakorolt valós, jelenlegi hatásait vizsgálja, kifejezetten a technológiai szektorban dolgozók személyes történetein és vallomásain keresztül. A szerző célja, hogy a vezérigazgatói ígéretek és a médiában keringő spekulációk helyett azoknak a hangját hallassa, akik a saját bőrükön tapasztalják a változásokat.
A cikk fő tézise, hogy bár a köztudatban az MI-t gyakran egy önálló, cselekvő entitásként képzelik el, a valóságban a menedzsment az, amely az MI-t eszközként használja a munkaerő átalakítására, a költségek csökkentésére és a hatékonyság (sokszor csak vélt) növelésére. A „munka megölése” nem csupán elbocsátást jelent, hanem a munka lealacsonyítását, a szakértelem kiüresítését, a kreativitás elfojtását és a dolgozókra nehezedő nyomás fokozását is.
A cikk 15 anonim vallomást gyűjt össze a tech ipar különböző területeiről (Google, TikTok, Adobe, Dropbox stb.), amelyek a következő főbb témákat és problémákat járják körül:
1. A munka lealacsonyítása és a minőség romlása
Több történet is arról szól, hogy az MI-alapú eszközök (pl. kódsegédek, mint a Copilot) használata hogyan rontja a munka minőségét és hogyan erodálja a szakértelmet.
- Egy Google szoftvermérnök arról számol be, hogy a junior kollégák már nem tanulják meg a programozás alapjait, csak elfogadják az MI által generált kódot, ami tele van hibákkal („code churn”). Tapasztalt mérnökök is lustaságból MI-vel generálnak adatbázis-sémákat, amelyek súlyos, később nehezen javítható hibákat okoznak.
- Egy egészségügyi tech startup mérnöke meséli, hogy a cégüknél egy kolléga 30 000 sornyi, teszteletlen MI-generált kódot akar bevezetni a rendszerbe, amit a menedzsment lelkesen támogat, miközben ez karbantartási és biztonsági rémálomhoz vezet.
2. Elbocsátások és stratégiai átszervezések az MI nevében
A cégek gyakran az „MI-fókuszú stratégiára” hivatkozva bocsátanak el embereket, még ha a valós ok a költségcsökkentés is.
- Egy volt Dropbox mérnök leírja, hogy azért rúgták ki, mert a cég az új MI-termékére, a Dash-re helyezte a hangsúlyt. Az ő megbízhatóságot növelő projektjét törölték, mert egy új terméknél a piac megszerzése fontosabb, mint a stabilitás.
- Egy CrowdStrike (kiberbiztonsági cég) alkalmazott arról ír, hogy a cég 500 embert bocsátott el, miközben rekordbevételeket ért el. A hivatalos indoklás az MI-befektetések által lehetővé tett „hatékonyságnövelés” volt. Az ott maradt dolgozókra nagyobb teher hárul, a morál pedig mélyponton van.
3. A munka dehumanizálása és az öröm elvesztése
Az MI nemcsak a feladatokat, hanem a munka emberi oldalát is elveszi, ami kiégéshez és elégedetlenséghez vezet.
- Egy TikTok tartalommoderátor elmeséli, hogy a belső képzési videókban a hús-vér trénereket fokozatosan MI-generált, ijesztően élethű, de mégis „kísérteties” avatarokra cserélték.
- Egy edtech startup marketingese arról panaszkodik, hogy a főnöke arra kényszeríti, hogy minden írásos anyagot (blogposztok, hírlevelek) ChatGPT-vel készítsen. Emiatt a korábban szeretett munkája silány „slop” (moslék) termelésévé vált, és a felszabadult idejére nincs más feladata, így lényegében feleslegesnek érzi magát.
- Egy programozó szerint a kódolás kreatív, problémamegoldó részét veszi el az MI, és a munkája abból áll, hogy az MI kódját ellenőrizze, ami miatt fontolgatja a pályaelhagyást.
4. Menedzsment nyomás és irreális elvárások
A vezetők, akiket lenyűgöznek az MI-ről szóló marketingszövegek, gyakran irreális elvárásokat támasztanak, és nyomást gyakorolnak az alkalmazottakra.
- Egy nagy szoftvercég mérnöke leírja, hogy a vezérigazgatójuk azt hiszi, hogy mivel a kód percek alatt generálható, egész szoftveralkalmazásokat lehet napok alatt felépíteni. Emiatt olyan elvárásokat vezetett be, mint az „ötlettől a kiadásig egyetlen sprint (2 hét) alatt”, ami teljes kiégéshez vezet. A történet végén a mérnököt elbocsátják.
- Egy felhőszolgáltató senior fejlesztője szerint a cégük kétségbeesetten próbálja mindenre ráerőltetni az MI-t, hogy drága szerveridőt adhassanak el, miközben a dolgozókra nyomást gyakorolnak, hogy használják ezeket a sokszor haszontalan eszközöket.
5. Vállalati kultúra megmérgezése és a dolgozói ellenállás
Az MI fegyverré válhat a kollégák közötti harcokban, de néha a dolgozók ellenállása is megjelenik.
- Egy marketinges arról számol be, hogy egy új, törtető kolléganője egy ChatGPT modellt „Chief Marketing Officer”-nek nevezett a tapasztalt vezetőjük előtt, hogy megalázza és aláássa a pozícióját. A vezetőt később teljesítményjavító programra (PIP) tették.
- Egy másik történet egy vállalati gyűlésről szól, ahol a vezetőség bejelentette az „all-in on AI” stratégiát. A dolgozók először lefelé mutató hüvelykujjakkal, majd paradicsom emojik tömegével reagáltak a chatben, nyíltan kifejezve tömeges elégedetlenségüket, ami megrendítette a vezetőséget.
A cikk egy jóval árnyaltabb és sötétebb képet fest az MI munkahelyi hatásairól, mint a Szilícium-völgyi vezetők lelkes nyilatkozatai. Nem a jövőbeli, elméleti veszélyekről szól, hanem a már ma is zajló negatív folyamatokról: a munka minőségének romlásáról, a szakértelem leértékeléséről, a megnövekedett nyomásról, a dolgozók kiégéséről és a vállalati kultúra rombolásáról. A vallomásokból kiderül, hogy az MI bevezetése ritkán szól a dolgozók segítéséről; sokkal inkább a költségcsökkentésről, a kontroll növeléséről és a menedzsment hatalmának megszilárdításáról. A cikk egyben felhívás is, hogy hallgassuk meg azokat, akiket ezek a technológiai változások a legközvetlenebbül érintenek.
Forrás: https://www.bloodinthemachine.com/p/how-ai-is-killing-jobs-in-the-tech-f39