Megkezdődik a mesterséges emberi DNS létrehozása a semmiből

Világviszonylatban elsőként indult el egy mérföldkőnek számító, ám egyben vitatott kutatási projekt, amelynek célja a mesterséges emberi DNS építőköveinek megalkotása a semmiből. A Wellcome Trust, a világ legnagyobb orvosi jótékonysági szervezete, 10 millió font kezdeti támogatással segíti a kezdeményezést, abban bízva, hogy az gyógyíthatatlan betegségek kezelésének felgyorsításával több jót tesz, mint amennyi kárt okozhat, noha a kritikusok aggódnak a technológia esetleges visszaélései – például „tervezett babák” létrehozása vagy biológiai fegyverek fejlesztése – miatt.

• A Wellcome Trust 10 millió fonttal támogatja a projekt kezdetét.
• A kutatás célja gyógyíthatatlan betegségek kezelésének felgyorsítása, egészségesebb öregedés és betegségálló sejtek létrehozása.
• Etikai aggályok merülnek fel a lehetséges visszaélések, mint a „tervezett babák”, a módosított emberek vagy biológiai fegyverek létrehozása miatt.

Korábban tabunak számított, ám mostanra valósággá vált egy úttörőnek számító tudományos kezdeményezés: megkezdődött az emberi élet építőköveinek mesterséges létrehozása. A kutatást eddig főként az a félelem tartotta vissza, hogy „tervezett babák” megjelenéséhez vagy a jövő generációi számára előre nem látható változásokhoz vezethet.

Azonban a világ legnagyobb orvosi jótékonysági szervezete, a Wellcome Trust, most 10 millió font kezdeti támogatást nyújtott a projekt elindításához. A szervezet szerint a kutatás potenciálisan több jót hozhat, mint kárt, mivel felgyorsíthatja számos gyógyíthatatlan betegség kezelésének kifejlesztését.

Dr. Julian Sale, a Cambridge-i MRC Molekuláris Biológiai Laboratóriumának munkatársa, aki részt vesz a projektben, a BBC News-nak nyilatkozva a kutatást a biológia következő óriási ugrásának nevezte. „A lehetőségek határtalanok. Olyan terápiák kifejlesztésén dolgozunk, amelyek javítják az emberek életminőségét az öregedés során, és hozzájárulnak az egészségesebb öregedéshez, kevesebb betegséggel. Ezt a megközelítést arra akarjuk használni, hogy betegségálló sejteket hozzunk létre, amelyeket felhasználhatunk sérült szervek, például a máj és a szív, sőt az immunrendszer ’újra benépesítésére’ is” – mondta.

A kritikusok azonban attól tartanak, hogy a kutatás utat nyit a gátlástalan kutatók előtt, akik módosított vagy „javított” embereket akarnak létrehozni. Dr. Pat Thomas, a Beyond GM kampánycsoport igazgatója szerint: „Szeretjük azt hinni, hogy minden tudós a jóért dolgozik, de a tudományt fel lehet használni ártásra és hadviselésre is.”

A projekt részleteit a BBC News a Humán Genom Projekt befejezésének 25. évfordulóján hozta nyilvánosságra. Ez a projekt térképezte fel az emberi DNS molekuláit, és szintén nagyrészt a Wellcome finanszírozta.

Mi is az a szintetikus emberi DNS?

Testünk minden sejtje (a vörösvértestek kivételével) tartalmaz egy DNS nevű molekulát, amely a szükséges genetikai információt hordozza. A DNS mindössze négy sokkal kisebb építőelemből, az úgynevezett A, G, C és T betűkből épül fel, amelyek újra és újra ismétlődnek különböző kombinációkban. Csodálatos módon ez tartalmazza az összes genetikai információt, amely fizikailag azzá tesz bennünket, akik vagyunk.

A Humán Genom Projekt lehetővé tette a tudósok számára, hogy az összes emberi gént egy vonalkódhoz hasonlóan olvassák. Az most induló új munka, az úgynevezett Szintetikus Humán Genom Projekt, potenciálisan hatalmas lépést jelent előre – lehetővé teszi a kutatók számára, hogy ne csak olvassák a DNS-molekulát, hanem annak részeit – talán egy napon az egészet – molekuláról molekulára, a semmiből hozzák létre.

A projekt céljai és a várható előnyök

A tudósok első célja, hogy olyan módszereket fejlesszenek ki, amelyekkel egyre nagyobb emberi DNS-blokkokat építhetnek fel, egészen addig a pontig, amíg mesterségesen létre nem hoznak egy emberi kromoszómát. Ezek a kromoszómák tartalmazzák a fejlődésünket, javításunkat és fenntartásunkat irányító géneket.

Ezeket azután tanulmányozni és kísérletezni lehet velük, hogy többet megtudjunk arról, hogyan szabályozzák a gének és a DNS testünket. Sok betegség akkor fordul elő, amikor ezek a gének hibásan működnek, így a vizsgálatok jobb kezelésekhez vezethetnek – Prof. Matthew Hurles, a Wellcome Sanger Institute igazgatója szerint, amely a Humán Genom legnagyobb részét szekvenálta. „A DNS semmiből való felépítése lehetővé teszi számunkra, hogy teszteljük, hogyan is működik valójában a DNS, és új elméleteket próbáljunk ki, mert jelenleg ezt csak úgy tehetjük meg, ha a már létező élő rendszerek DNS-ét módosítjuk” – tette hozzá.

Etikai aggályok és a „kiszabadult szellem”

A projekt munkája kémcsövekre és Petri-csészékre korlátozódik, és nem tesznek kísérletet szintetikus élet létrehozására. Azonban a technológia soha nem látott mértékű irányítást biztosít a kutatóknak az emberi élő rendszerek felett.

És bár a projekt orvosi előnyöket keres, semmi sem állíthatja meg a gátlástalan tudósokat abban, hogy visszaéljenek a technológiával. Például megpróbálhatnak biológiai fegyvereket, „javított” embereket, vagy akár emberi DNS-sel rendelkező teremtményeket is létrehozni – Prof. Bill Earnshaw, az Edinburgh-i Egyetem nagyra becsült genetikai tudósa szerint, aki egy módszert tervezett mesterséges emberi kromoszómák létrehozására. „A szellem kiszabadult a palackból” – mondta a BBC Newsnak. „Most bevezethetnénk korlátozásokat, de ha egy szervezet, amely hozzáfér a megfelelő gépekhez, úgy döntene, hogy bármit szintetizálni kezd, nem hiszem, hogy meg tudnánk állítani őket.”

Ms. Thomas aggódik amiatt is, hogy a technológiát hogyan fogják majd kereskedelmi forgalomba hozni az egészségügyi cégek, amelyek a kutatásból származó kezeléseket fejlesztik. „Ha sikerül szintetikus testrészeket vagy akár szintetikus embereket létrehoznunk, akkor ki a tulajdonosuk? És kié az adatok ezekből az alkotásokból?”

A Wellcome Trust indoklása és az etikai keretrendszer

Tekintettel a technológia lehetséges visszaéléseire, a Wellcome számára felmerül a kérdés, miért döntöttek a finanszírozás mellett. A döntést nem hozták meg könnyedén – Dr. Tom Collins szerint, aki a támogatást jóváhagyta. „Megkérdeztük magunktól, mi a tétje a tétlenségnek” – mondta a BBC News-nak. „Ezt a technológiát egyszer úgyis kifejlesztik, így azzal, hogy most tesszük, legalább megpróbáljuk a lehető legfelelősségteljesebb módon, és a lehető legőszintébben szembesülünk az etikai és erkölcsi kérdésekkel.”

A projekt tudományos fejlesztésével párhuzamosan egy dedikált társadalomtudományi program is fut majd, amelyet Prof. Joy Zhang szociológus vezet a Kenti Egyetemen. „Szeretnénk megismerni a szakértők, társadalomtudósok és különösen a nagyközönség véleményét arról, hogyan viszonyulnak a technológiához, hogyan lehet az hasznos számukra, és ami fontos, milyen kérdéseik és aggályaik vannak” – mondta.

Forrás: BBC News