A ChatGPT elmenti az összes beszélgetést – Perben az adatvédelem és a „mesterséges intelligencia kiváltság”
**Az OpenAI fellebbezést nyújtott be egy bírósági végzés ellen, amely arra kötelezi, hogy határozatlan ideig őrizze meg az összes ChatGPT beszélgetést, beleértve a korábban törölteket is. A New York Times-szal folytatott szerzői jogi vita hátterében hozott ítélet mélyreható kérdéseket vet fel az adatvédelemről, a jogokról, és arról, hogy a mesterséges intelligencia eszközöknek jár-e ugyanolyan bizalmassági védelem, mint az orvosoknak vagy ügyvédeknek.**
* Az OpenAI-nak egy bírósági végzés értelmében a jövőben határozatlan ideig meg kell őriznie az összes ChatGPT beszélgetést, beleértve a törölteket is.
* Az ítélet hátterében a New York Times és az OpenAI közötti szerzői jogi vita áll, ami miatt az OpenAI az „AI kiváltságára” (mesterséges intelligencia bizalmassági joga) hivatkozik.
* Az intézkedés súlyosan sérti a felhasználók adatvédelmét, és alapjaiban rengeti meg a digitális platformok iránti bizalmat.
A Bírósági Döntés és az OpenAI Fellebbezése
Az OpenAI, a népszerű ChatGPT fejlesztője komoly jogi csatába bonyolódott, miután egy bírósági végzés arra kényszerítette, hogy a jövőben az összes korábbi és jövőbeli ChatGPT beszélgetést, sőt még a már törölteket is korlátlan ideig tárolja. Ez a májusban hozott döntés közvetlen következménye a New York Times és az OpenAI közötti, jelenleg is zajló szerzői jogi pernek.
Az OpenAI nem maradt tétlen, és fellebbezést nyújtott be a végzés ellen, hivatkozva az úgynevezett „AI kiváltságra”. Ez egy úttörő jogi fogalom, amely a mesterséges intelligencia által feldolgozott adatokra vonatkozó bizalmassági jogot próbálná meg érvényesíteni, hasonlóan ahhoz, ahogyan az orvos-beteg vagy ügyvéd-ügyfél viszonyban garantált a szakmai titoktartás.
Az Adatvédelem és a Felhasználói Bizalom Kérdései
Brad Lightcap, az OpenAI operatív igazgatója „aránytalan intézkedésnek” nevezte a bírósági végzést, amely szerinte sérti a felhasználók adatvédelmét és az elfogadott adatvédelmi szabványokat. Az OpenAI kiemelte, hogy normális esetben a törölt csevegéseket 30 nap után véglegesen eltávolítják a rendszereikből. A jelenlegi bírósági döntés azonban felfüggeszti ezt a gyakorlatot, kivéve az Enterprise, Edu és Zero Data Retention típusú fiókok esetében, ahol továbbra is érvényesül a szigorúbb adatkezelési protokoll.
Az OpenAI hangsúlyozza, hogy az így tárolt adatokhoz való hozzáférés rendkívül szigorúan szabályozott: csak egy kis, gondosan ellenőrzött jogi és biztonsági csapat férhet hozzájuk. Ennek ellenére a helyzet alapvető konfliktust teremt: az adatvédelem alapelvei ütköznek a bírósági bizonyítékőrzés igényével. Felmerül a kérdés, milyen biztonsági rendszerekre van szükség ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciába vetett bizalom ne váljon illúzióvá.
Az Új Digitális Jogok Kialakulása
A jogi vita rendkívül sokrétű, politikai, technikai és társadalmi dimenziókkal egyaránt. Felmerül a szükségessége egy újfajta, digitális bizalmassági kiváltság létrehozásának, amely ugyanolyan erős és elismert lehetne, mint a jól bejáratott orvosi titoktartás. Hogyan lehet ezt az egyensúlyt megteremteni, és milyen elveken nyugszik majd egy ilyen új jogi keretrendszer?
Miért Fontos Ez?
Ez az ügy alapvetően fogja meghatározni a digitális párbeszédekben az adatvédelem és a jogi hozzáférés közötti jövőbeli egyensúlyt. A döntés precedenst teremthet arra vonatkozóan, hogy a személyes mesterséges intelligencia interakciók hogyan lesznek védettek vagy éppen felhasználhatók a jövőben. A tét hatalmas, hiszen a felhasználók bizalma és a technológiafejlesztés jövője is függ attól, hogyan alakul ez a jogi küzdelem.
Forrás: Ars Technica