Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója új blogbejegyzésében, a „Szelíd Szingularitás” (The Gentle Singularity) címmel, bejelentette, hogy az emberiség átlépte a mesterséges intelligencia „eseményhorizontját”, és megkezdődött az AI felszállása. Altman optimista képet fest a jövőről, ahol a szuperintelligencia gyökeresen átalakítja a társadalmat, de a változások kezelhetőek és zökkenőmentesek lesznek, hiszen a technológiai csodák gyorsan a mindennapok részévé válnak.
- Sam Altman szerint az AI „felszállása” már elkezdődött, és a „szelíd szingularitás” során a társadalom alkalmazkodik a gyors technológiai fejlődéshez.
- Előrejelzése szerint 2026-ra az AI képes lesz újszerű gondolatok megalkotására, 2027-re pedig robotok működhetnek valós környezetben.
- Az 2030-as évekre az intelligencia és az energia bőségesen elérhetővé válik, az AI költsége pedig megközelíti majd az elektromosság árát.
Sam Altman, az OpenAI, a ChatGPT-t és DALL-E-t megalkotó vállalat vezetője a mesterséges intelligencia (MI) jövőjéről alkotott vízióját osztotta meg. A „The Gentle Singularity” című blogposztjában kifejti, hogy szerinte már túljutottunk az MI „eseményhorizontján”, és megkezdődött az MI felemelkedése, ami egy alapvető paradigmaváltást hoz az emberiség számára.
A Szelíd Szingularitás: Kezelhető Fejlődés
Altman szerint az MI térhódítása nem egy hirtelen, apokaliptikus esemény lesz, hanem egy „szelíd szingularitás”, amely során a társadalom fokozatosan alkalmazkodik az exponenciális fejlődéshez. Amit ma még elképesztő képességnek tartunk, az holnap már rutinossá válik – hasonlóan ahhoz, ahogyan a ChatGPT megjelenését követően gyorsan megszoktuk a komplex nyelvi modellek képességeit, és máris a következő, még fejlettebb generációra vágyunk.
„Már túljutottunk az eseményhorizonton; a felszállás megkezdődött. Az emberiség közel áll a digitális szuperintelligencia megalkotásához, és legalábbis eddig sokkal kevésbé furcsa, mint amilyennek lennie kellene” – írja Altman, utalva arra, hogy bár még nem járnak robotok az utcákon, és nem beszélgetünk egész nap MI-vel, a mögöttünk álló tudományos áttörések (mint a GPT-4 vagy az o3 rendszerek) messzire visznek minket.
Jövőbeli Mérföldkövek és Társadalmi Átalakulás
Altman konkrét idővonalat is felvázol a közeljövőre vonatkozóan:
- 2025: Megérkeztek az ügynökök, amelyek valós kognitív munkát végezhetnek; a számítógépes kódírás sosem lesz már a régi.
- 2026: Valószínűleg megjelennek azok a rendszerek, amelyek képesek újszerű, eredeti felismeréseket generálni.
- 2027: Robotok működhetnek valós környezetben, feladatokat végezve.
A vezérigazgató előrevetíti, hogy a 2030-as évekre az intelligencia és az energia – azaz az ötletek és azok megvalósításának képessége – rendkívül bőségesen elérhetővé válik. Ez a két tényező régóta korlátozta az emberi fejlődést, ám bőséges kínálatuk (és megfelelő kormányzás mellett) elméletileg bármi elérhetővé válhat.
„Az MI hozzájárul majd a világ számos területéhez, de az életminőség javulása, amelyet az MI által felgyorsult tudományos fejlődés és megnövekedett termelékenység eredményez, óriási lesz” – fogalmaz Altman. Hozzáteszi, hogy az MI-rendszerek működtetésének költsége végül az elektromosság árához közelít majd, így az intelligencia is „mérhetetlenül olcsóvá” válhat.
Alkalmazkodás és Új Lehetőségek
Bár az MI-ről gyakran beszélnek apokaliptikus forgatókönyvek kapcsán, Altman egy teljesen más képet fest. Szerinte az emberiség gyorsan alkalmazkodik az új technológiai hullámokhoz. Ahogy a ChatGPT is hihetetlen módon tette produktívabbá a tudósokat (akár kétszer-háromszor is), ez a folyamat felgyorsul majd az MI által vezérelt MI-kutatás révén, ami „reverzív önfejlesztés” kezdeti formájának tekinthető.
Természetesen lesznek kihívások is, például bizonyos munkakörök megszűnése. Azonban Altman úgy véli, hogy a világ olyan gyorsan gazdagodik, hogy új társadalmi és gazdasági megoldásokat, politikákat fontolhatunk meg, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna. A történelmi tapasztalatok – például az ipari forradalom utáni munkahelyi változások – azt mutatják, hogy az emberiség képes új feladatokat találni és új eszközökhöz alkalmazkodni.
Altman hangsúlyozza, hogy az emberek hosszú távon fontos és különleges előnnyel bírnak az MI-vel szemben: „Be vagyunk huzalozva arra, hogy törődjünk másokkal és azzal, amit gondolnak és tesznek, de gépekkel nem nagyon törődünk.” Ez az emberi „közösségi huzalozás” segíthet abban, hogy az új korszakban is megtaláljuk a helyünket és céljainkat.
A Jövő Iránya: Igazodás és Elosztás
A hatalmas előnyök mellett Altman nem hallgatja el a komoly kihívásokat sem. Kiemelten fontosnak tartja a biztonsági kérdések technikai és társadalmi megoldását. A legfontosabb lépések a következők:
- Az igazodási probléma (alignment problem) megoldása: Robusztusan garantálni kell, hogy az MI-rendszerek kollektíven azt tegyék, amit hosszú távon tényleg akarunk. Példaként említi a közösségi média algoritmusaival kapcsolatos problémát, amelyek rövid távú preferenciákat használnak ki, de gyakran szembemennek a hosszú távú emberi érdekekkel.
- A szuperintelligencia olcsó, széles körben hozzáférhető és nem koncentrált elosztása: Fontos, hogy ne egyetlen személy, vállalat vagy ország ellenőrizze a technológiát. „Ha be tudjuk fogni az emberek kollektív akaratát és bölcsességét, akkor bár sok hibát követünk el, és néhány dolog nagyon rosszul sül el, gyorsan tanulni és alkalmazkodni fogunk” – mondja Altman.
„Mi (az egész iparág, nem csak az OpenAI) egy agyat építünk a világnak” – írja Altman. Ez az agy rendkívül személyre szabott és könnyen használható lesz mindenki számára, a fejlődést pedig csak a jó ötletek hiánya korlátozza. Azok az „ötletgazdák”, akiket korábban sokan lenéztek, most eljön az ő idejük, hiszen az MI segítségével könnyebben valósíthatják meg elképzeléseiket.
Altman rendkívül hálás, amiért részt vehet ebben a munkában, és optimistán tekint a jövőbe, bízva abban, hogy az emberiség „simán, exponenciálisan és eseménytelenül” jut át a szuperintelligencia korszakán.