Az MI feltárja, hogy a Holt-tengeri tekercsek egy évszázaddal régebbiek
Egy új mesterséges intelligencián alapuló kutatás eredményei szerint a híres Holt-tengeri tekercsek akár száz évvel is idősebbek lehetnek, mint azt eddig gondoltuk. A „Énok” névre keresztelt MI-rendszert a kutatók kézírásminták és radiokarbon kormeghatározások összekapcsolására használták, aminek eredményeként bizonyos bibliai szövegek keletkezési idejét egészen eredeti szerzőik koráig sikerült visszanyomozni. Ez a technológia nemcsak pontosabb időbeli besorolást tesz lehetővé, de kíméletesebb módszert kínál, mint a hagyományos mintaeltávolító tesztek.
Mesterséges intelligencia a történelmi titkok nyomában
A hollandiai Groningeni Egyetem kutatói jelentős áttörést értek el az ősi kéziratok elemzésében. Az „Énok” névre keresztelt mesterséges intelligencia rendszert úgy képezték ki, hogy képes legyen az antik kézírásminták és a radiokarbon-kormeghatározások közötti összefüggéseket felismerni. A cél az volt, hogy a különböző szövegtöredékek írásképéből megállapítsák, mely történelmi korszakhoz tartozhatnak.
Módszerük révén az AI megtanulta, hogy bizonyos kézírásminták milyen korú szövegeken jelentkeznek, és ezeket az adatokat időbeli támpontként használta a datáláshoz. Az eredmények alapján néhány Holt-tengeri tekercs akár 2300 évvel ezelőtt keletkezhetett, vagyis jóval korábban, mint ahogy azt a korábbi régészeti és történeti becslések mutatták.
Fontos előrelépés a szövegkutatásban
A Holt-tengeri tekercsek a 20. század egyik legnagyobb régészeti felfedezésének számítanak. Ezek a héber, arámi és görög nyelven íródott szövegek többek között bibliai könyvek korai változatait, kommentárokat és közösségi szabályzatokat tartalmaznak. A tekercsek pontos datálása mindig is kritikus kérdés volt a történészek számára, mivel segít pontosabban meghatározni a vallási és társadalmi szövegek fejlődésének időrendjét.
Az új, mesterséges intelligencián alapuló módszer egyik legnagyobb előnye, hogy nem igényli a tekercsek fizikai mintavételét, ellentétben a hagyományos radiokarbonos vizsgálatokkal, amelyek során apró mintákat kell levágni az értékes kéziratokból. Ez különösen fontos szempont, mivel a tekercsek nagy része rendkívül törékeny és pótolhatatlan.
Új korszak kezdődhet az archeológiában
A mesterséges intelligencia szerepe egyre hangsúlyosabbá válik nemcsak a technológia világában, hanem a történelem- és régészettudomány területén is. Az ilyen elemző rendszerek már bizonyították hatékonyságukat például a Herculaneumi tekercsek esetében is, ahol ugyancsak sikerült olvashatatlannak hitt szövegeket megfejteni számítógépes mintafelismeréssel.
Mindez új lehetőségek előtt nyitja meg az utat, hiszen muzeumok és könyvtárak polcain világszerte több ezer hasonló kézirat vár még megfejtésre. A technológia gyors fejlődése révén talán még életünkben megtudhatunk eddig ismeretlen részleteket a múltunkról és az emberi kultúra fejlődéséről.
Konklúzió
A Holt-tengeri tekercsek újraírják a történelmet — vagy legalábbis annak egy részét. A mesterséges intelligencia segítségével mostantól pontosabban és kíméletesebben tárhatjuk fel az ősi iratok keletkezésének dátumát, ami nemcsak a bibliai szövegek kutatását segíti elő, de új fényt vethet az ókori világ megértésére is.
Kép forrása: University of Groningen